Nálam igazából 96 napja folyik a visszaszámlálást, de igazán csak mostanában kezdem elérni azt a pontot, hogy tudatosul bennem az indulás.
Már készül a kifejezett blog erre az eseményre, esténként majd töltjük fel a napi eseményeket. Juj, de jó lesz. Most rendeljük meg az egyen pólókat... Fúúú, mekkora buli lesz ez. 13 nap extázis.
A mai nap kicsit szarul vagyok, ezért van időm ide bohóckodni ezekkel a dolgokkal, a mai edzést kihagyom.
Mondjuk a szombati battonyai túra nem kis esemény lesz. Remélem megnézzük az emlékművet ott lent. 280 km, csak oda. Szép esemény lesz.
Mivel iszonyú nagy a sietség a VB miatt (igaz, az itthoni bajnokságból senki nem, na mindegy), befejeződött a bajnokság. Csak egy kicsit összeszedem a gondolataimat ezzel kapcsolatban, hol voltam, milyen volt.
Steaua Bucaresti: 0-2, 1-2. Igazából a jóval esélyesebb románok ellen kis szerencsével tobább is juthattunk volna, de sajnos nem úgy jött ki a lépés. Akik kinn volt Bukarestben, nekik jár az óriási respekt, nagyot alkottak. Győri ETO(i) 0-0; 0-3 A hazai meccsen jelen voltam (0-3) Kecskeméti TE(h) 3-1; 1-2 Az első meccs zártkapus volt, Kecskeméten voltam. Diósgyőri VTK(i) 2-1; 4-1 Mindkét meccset élőben tekintettem meg, óriási volt, mind a kettő. Pápa (h) 0-3; 0-1. Csak Pápára jutottam le, sokan voltunk, szarok voltunk :) Honvéd (i) 1-1; 0-1 Csak idegenben voltam, viszont a hazai meccsen debütált Horváth T. Haladás (h) 3-1; 0-1 Hazai meccsen voltam. Zete (i) 4-1; 2-1 Egyiken sem tudtam megjelenni. Níregyháza (h) 3-1; 2-2 Hazai meccset tekintettem meg. Viszont Horváth T itt is védett, bár ki is szórták :) Paks (i) 0-1; 3-2 Mind a kettőn ott voltam, paks szokásosan szar volt :) fradi (h) 2-1; 1-0 ISSSSSSSSTEN VOLT Kaposvár (i) 0-2; 2-1 Egyiken sem voltam. MTK (h) 3-2; 5-4. Mindkettőt láttam élőben, az idegenbeli sikerre nincs szó. Loki (i) 2-1; 2-1 Életem egyik legjobb vidéki túrája volt. Vidi (h) 0-1; 1-1. Csak a hazait láttam élőben, viszont: 0! Üres maradt a tabló :) Vasas (i) 2-1; 1-0. Mindkettőn ott voltam, elég langyi volt mind a két meccs.
(zárójelben, hogy hol játszottuk az első meccset (h)-hazai, (i)-idegenben)
Magyar Kupa: Iszonyat csalódott vagyok, nem jutottunk be a döntőbe. Ligakupa: Annyira érdekel, mint a többi szurkolótársamat.
Na srácok. Én ezt a blogot nem kifejezetten az Újpest meccsek miatt indítottam, csak úgy a nagy élményeimet akarom leírni, megosztani veletek, ami velem történt. hogy az kit mozgat, annyira nem érdekel :-)
Na de hát. Múlt vasárnap (május 9., a névnapom), volt egy héten belül egy másik ősrangadó. A 201. Vörös Meteor - Újpest meccs volt tehát. Szép, kerek szám.
Kicsit késve indultunk, de így is benn voltunk 20 perccel a meccs előtt. Magamban gondoltam, sosem érünk be, ezek úgyis két pénztárat nyitnak meg, senki nem vett tuti elővételben jegyet. Sajnos ebben a teóriámban csalódnom kellett, 2 perc alatt megvolt mind a három tikett. Benn a stadionban először megint a hazai oldalt néztem meg, ugyanaz a siralmas kép tárulkozott elém. 400-500 hazai néző. Mondjuk a két utolsó haza meccs miatt sokalltam ezt a nézőszámot, de igaz ami igaz, a "nagy" setétvárat legyűrték idegenben és megint jönnek a lilák, szopassuk meg őket címszóval csak kijöttek. Mi 3/4-ig töltöttük a B oldal 3/4-ét :). 1500-an voltunk véleményem szerint, nem volt egy rossz létszám, hangulat.
Mármint a 25. percig. A meccs egyik legjobbja, Pál Andris (aki újpesti nevelés) lefejelte az 190-es védőinket a maga 175 centijével. 1-0. Rá 5 percre lecsorgó, megint Pál 2-0. Mindenki érzi, megint minket akarnak megfricskázni.
Második félidő, jól kezdünk, kapunk egy tizit, Dusan bevarrja, plusz a 23-ast kiállítják az ellenfélben. Mindenki őrjöng. Kb. 2 perc, Vermes forgolódik, senki nem tudja mit akar, visszafordul, leszerelik, Pál megszerzi a 3. gólját. Mondja mindenki, még 4-3ra simán nyerünk. Rá 3 percre, ahelyett, hogy kapunk egy tizit, jön a kontra és majd kitalálhatja mindenki ki lőtt megint egyet nekünk. 4-1. Van aki elindul, pedig csak a 65. percben járunk. Utána jön Korcsmár Zsolti, valahogy betuszkol egyet, 4-2. Jönnek a fogadkozások, "Meztelenül berohanok, ha nyerünk...". Utána egy szöglet, Dusan második gólja, remek fejes. 4-3. Korcsmár bejut a 16-oson belülre, felúgják még egy 11-es!!! Dusan ismét odaáll, TRIPLA, BRAVO srác! És már 4-4. Megőrül az egész szektor. 10 perces gólcsendet követően pedig Vaskó érkezik egy szögletnél és igen, benn van! 5-4-re megfordítottuk.
Remek második félideji játékkal sikerült győzni. Bár jegyezném meg itt, ha ez velünk történik, hogy 4-1-ről kikapunk, fejek hullottak volna. De nem így történt, így nem kell semmi. Mészöly Gézával még veretlenek vagyunk, ünnepeltünk egy 10-15 percet és mindenki boldogan ment haza, de igazán senki nem hitte ezt el, hogy tényleg megtörtént.
2010. Április 30.
6 és fél éve veretlenek vagyunk a zöldekkel szemben!
Reggel 7.06-os vonattal indultam el Budapestre. Tudtam, hogy más ez a nap mint a többi. Amit igazán furcsálltam, hogy álmodtam is a derbivel kapcsolatban, pedig nem nagyon szoktam ilyesmikről.
Táskában 2 sál, egy póló, rajtam a lila cipőm és a zsebemben a tikett.
Az egyetemen sem tudtam már nagyon koncetrálni, csak a meccs járt a fejemben.
Néztem az órám... Fél kettő... Fél három... HÁROM! Indulás ki városkapuhoz, Andrisékkal találkozó már fél négykor. Nem kell várnom egyedül.
Kiértem a városkapuhoz. Nem voltunk még sokan. Kb. 300an lehettünk még kinn, persze a két kocsma fullon. Legurítottunk mi is két-három sört.
Eljött a fél öt. Találkozás sok baráttal, ismerőssel. A rohamdroidok betereltek minket egy kordonnal elkerített övezetbe, ahova csak érvényes jegy birtokában mehettél. (Persze, ha kiadtad a jegyed, akkor a másik is be tudott jönni.) Letereltek a metrohoz, ami csak ránk várt, várakoztatták a budapesti népet miattunk rendesen. Mint kiderült, nem is lett elég az egy metro szerelvény, küldeniük kellett egy másikat. Teljes korrekt viselkedést mutatva, énekelve, ugrálva, szidva az ellenséget megérkeztünk egy 25 perces, 35-40 °C-os utazásból Népligetbe. Persze, hogy mi is az első turnussal mentünk, a gombos tű eseten forgott fenn. Kiszálltunk, bevártuk a következő metrot. INDULJUNK MÁR!
Egy 10 perces tortúra volt, mire a fakabátok engedték, hogy meginduljunk. MENJÜNK MÁR!
INDULÁS! Mindenki bőszebb, mint szokott lenni. De mi legyen egy ilyen napon? 4 éve vártunk erre a meccsre. Megérkeztünk a majomketrechez. Látjuk a fényt. Az első 5 sor elkezd rohanni, az ütősebb brigád tolakszik előre, már látjuk a pályát...
És akkor jön a sorosüveg zuhatag. A legundorítóbb módon támadnak a tetvek. Hátulról, korrektül. Hogy puszutlna meg mind. Szerencsére kettőnél több nem talál. Ennyit a rendőri biztosításról. Most kérdezem, akkor miért nem jöhet mindenki amikor akar? Ennyit ha vagyunk 500-an mi is meg tudunk tenni magunkért.
Na de fél 6-ra benn vagyunk a stadionban. Rozsdásodik minden, koszos, épülhetne már az a Tesco... :-)
A büfé kinyitott előbb, a wc is, ebben korrektek voltak, az előzetes riogatásokkal ellenben. Szép lassan csordogált az idő, mi a springer szobor felőli kerítésnél álltunk. Ment a zrika a V.I.P-soknak, a szőke kurvának, a kis szoknyás ribancoknak, mátyusnak és a divatmajom dzsudzsáknak. Hát az hogy nézett ki? Zöld hosszú újjú póló és rá egy atléta? EMBEREK? Hollandiában ez a divat?
18.15. Kijön Tomi és Szabi melegíteni. Utánuk nem sokkal a makik... Lipicai nem jött, arra tippelünk, hogy az ügetőn nyargalt még... Majd megjöttek a srácok. Látszott rajtuk a magabiztosság, én mégis be voltam szarva. 2003. november 29 óta nem kaptunk ki a zöldektől.
18.55. Játékos kijáróban mindenki.
19.00. Elindult a meccs. Vendégszektor fullon (1500 fő- 1200 jegyet kaptunk, ami rekord idő alatt, keddig el is fogyott :-), már a 15 perccel kezdés előtt zúgnak a nóták.
Rajkó ziccer, makiknak kapufa, de KABÁT ÉRKEZIK!!! Barczi letette a, Kabát lő: GÓÓÓL! Most is borzongok, ha eszembe jut. Fieszta! Felrobban a kis kanyar! 8000 paraszt kussol. Micsoda élmény.
Második félidőben egy-két helyzetünk volt, rósa mindent kihagyott, ezúttal is csókoltatom. Kassai lefújja, kezdetét veszi az ÖRÖMÜNNEP!!
Zeng a meccs közben slágerré vált Óóóóóóó Óóóóóóóó Óóóóóóóó c. dal, ÜNNEPEL AZ EGÉSZ VÁROS, a tábor Mészöly Gézát élteti, miközben már a stadionban egymást verik a makik, az utcán meg is késelik saját szurkolótársukat. Hajrá!
Egy 45 perc múlva kinn is elült a vihar, dolgozott a vízágyú és a könnygáz, ami nekünk is bejött a stadionba persze. A z aluljáróban szinte elviselhetetlenné vált a könnygáz, amin a robotzsaruk csak röhögtek, hogy szenvednek. Utána még parasztkodtak a rendőrök egy sort velünk, és végül mindenki visszajutott Városkapuhoz.
A fradistáknak volt egy "remek" koreójuk ismét ("Markunkban az ellenség - pályán, utcán-") kivitelezés szintén gyatra szerintem. Ugyanaz az erőszakot kifejező munka. Szánalmas. Valamint ami említésre méltó még, hogy a második félidő elején sikerült egy lila színű füstöt begyújtaniuk, amihez szintén hatalmas gratuláció jár.
Nálunk a meccs után úgyérzem megjött a megbocsátás, de még sok a tüske a táborban. Mindenesetre az év - sajnos, hogy ez - legfontosabb meccsét megnyerték a srácok!
Kaptam egy félidőt, amit szeretném Kara orrának megköszönni. Beálltam, jól sikerült, 3 perc után gólpassz, 3 bőr. Jejeje. Ezek után sikerült két sörtől megbolondulni, de belefért.
Szegény liláknak megint nem jött jól ki a lépés, de jövőhéten már én is ott lehetek, +1 fő. De mindegy. Amíg a zöldek előtt vagyunk nincs gond.
Az utazással kapcsolatban, csak annyit, hogy szállásunk már mindenhol van, istenkirály lesz. Jön Gyuri és Balázs is. Igaz, velük csak Madridig leszünk együtt, de Petivel utána 5 napot féllábon is kibírunk egyet.
Tehát már csak 64 nap és indulunk! Feltéve, ha az izlandi porfelhő szíves lesz eltakarodni. :-)
Elkezdem. Nem az első próbálkozás. Csinálni kell. Jellemet fejleszt.
Hétfő van. Unalmas csobogás a KEK főépületében. Kávéscsészék csörögnek. Nincsen hangzavar, az emberek beszélgetnek, így duruzsolnak lágyan a fülembe. Én elkéstem. De nem baj, belefér ma. :-)
Remélem ma lefoglalhatjuk az EurAfrica Trip 2010 szállásait. Várom nagyon. Már csak 84 nap.
Délután edzés. Készülünk a szerdai kupameccsre. Győzni kell, de mindenek előtt játszani.
